Néha utálom, hogy minden megérzésem valósággá válik....lehet nem heteken belül...de egyszer igen.
A kapcsolatok kezdetén megérzem, hogy mi lesz a vége. Legyen szó bárkiről.
Nem szeretem ezt a....hogy is nevezzem....Áldás?Átok?Teljesen mindegy. Félek megszólalni az emberek mellett, amikor ilyenekről van szó. Félek,hogy megutálnak,mert azt hiszik rosszat akarok nekik. Pedig nem így van...Egyszerűen elkap egy érzés és nem enged. Szorongat,fojtogat....Gyűlölöm...
Akaratlanul is belém hasít és rémképekké változtatja az ígéretes jövőt....
Nem tudom mit tehetnék....
Segíteni akarok! De nem megy...
ismerős a probléma. ezért is inkább nem szólalok meg már szerelmesek mellett semmilyen témában...
VálaszTörlés